Navigálj ingyen és offline!

kisjepulo , 2015.03.01. 11:45

Ti is sokat kutattok mindig offline és ingyenes térképek (GPS) után utazás előtt amit letölthettek a telefonotokra?

Akkor abban a cipőben jártok mint én, de most itt a megoldás a maps.me applikáció keretében!

Az appot Androidra és iOS-re is le lehet tölteni

Android itt: https://play.google.com/store/apps/details?id=com.mapswithme.maps.pro&hl=hu

iOS itt: https://itunes.apple.com/us/app/maps.me-offline-map-routing/id510623322?mt=8

Miután letöltötted az applikációt egyből le is töltheted (az appon belül) a számodra éppen szükséges országok térképeit akár autós navigációval is, és már mehet is a menet (a világ valamennyi országának térképe letölthető ingyen az alkalmazásba). További előny, hogy nem csak a térképet kapjuk meg ezzel, hanem további hasznos információk is találhatók a térképeken mint például múzeumok, hivatalok, híres épületek, posta stb. és mindez OFFLINE. Tehát miután letöltötted a térképet nem kell már többé internet kapcsolat a használatához, így könnyen és ingyen lehet külföldön is használni.

Az alkalmazás számomra egyetlen jelenlegi hátránya, hogy útvonalat csak adott országon/térképen (pl. USA-ban államok térképeit lehet letölteni) belül lehet tervezni. Így ha Magyarországról szeretnénk Horvátországba eljutni amihez letöltjük a Magyar és Horvátország térképeket, akkor nem tudjuk egyből azt mondani, hogy vezessen minket Pulába, először a Magyar határig kell útvonalat tervezünk, majd ha átléptük a határt utána tudjuk beírni a horvátországi címet.

Ezt a posztot nem reklámként írom mert sajna nem kapok érte semmi juttatást. De gondoltam megosztom veletek mert szerintem tényleg nagyon hasznos és nagyban megkönnyíti a navigációt utazás alatt akár városokon belüli mászkáláshoz is.

Címkék: mobil ingyen ingyenes gps navigáció offline android app ios applikáció maps.me

 

Hosszú horvátországi hétvége Pulában

kisjepulo , 2015.02.22. 23:40

A kora tavaszi napokon amikor az ember már vágyakozik a napsütésre és egy kis ringatózásra a tengeren érdemes elgondolkodni, hogy mit kezdjen majd az idejével mikor épp adódik egy munkaszüneti nap az évben és ezzel együtt egy hosszú hétvége. Nos velünk is ez történt tavaly mikor már nem tűnt túl messzinek a május elseje és a hozzá járó négy szabadnap. Így kitaláltuk, hogy le kéne menni kicsit a Horvát tenger partra kikapcsolódni. Továbbá a milánói csapatból Tomi autóvásárlásra is adta a fejét, így kézenfekvő volt, hogy felavassuk a járgányt egy hosszabb távon is.

Így el is kezdtük tervezgetni, merre menjünk mit csináljunk. Mivel a csapat nagyobb része (tehát rajtam kívül mindenki) Pécsett/Pécsen (kinek, hogy tetszik) lakik ezért ez lett az induló állomás, a célállomás pedig Pula, ami kb. 500 km-re van onnan. Ez az időszak (május legeleje) viszonylag még ott is holt szezon, így a szállásárak is alacsonyan vannak. Mi egy elég jó apartman hotelben foglaltunk szállást amiért fejenként a 3 éjszakáért 9-10 000 Ft-nak megfelelő Horvát kunát fizettünk (Tehát ~3000 Ft/fő/éjszaka). Ezért a pénzért kaptunk egy két szobás amerikai konyhás apartmant, egy nagy, a végtelennek tűnő tengerre néző terasszal. A szállást a www.hotels.com oldalon foglaltuk, itt egyébként már korábban is foglaltunk és elég jó helyeket ki lehet fogni ha az ember időben foglal (1-2 hónappal a megérkezés előtt). Ehhez jött még a benzin+autópálya költség ami fejenként kb. 12 000 Ft volt (a jelen benzinárak mellett ez idén 1-2 ezerrel olcsóbb lenne :)) illetve a belépők és étkezési költségeink melyet könnyen tudtunk korlátozni azáltal, hogy főztem többször is.

01.JPG

Így, hogy mindent szépen kikalkuláltunk el is indultunk Május elsején reggel egy szintén borongós napon négyen férfiak(??) és egy virtuális hölgy és egyben kalauzunk "Bori" társaságában (GPS hangot Borinak hívták...). Az utunk elég nyugalmasan telt, szépen legurultunk a sötétségből a napsütésbe. Kellemes idő fogadott minket, a szállást is könnyen megtaláltuk ami tulajdonképpen Pula szélén egy "nyaralófalu" volt. A mi szállásunknál még medence is volt. Miután kipakolásztunk Tomival egyből a hűs tengerbe vetettük magunkat és csak úgy lebegtünk a habok között. Na jó ennyire nem volt festői a dolog, ugyanis még elég hideg volt a víz (18°C körül). De egy csobbanást megért a dolog, aztán átmentünk a medencébe ami már kellemesebb volt. Miután kipancsoltuk magunkat és felfedeztük a környéket, Pulába is besétáltunk. Kb. 2-3 kilométerre lehettünk a belvárostól, de ottlétünk alatt többször is megtettük ezt az utat gyalog mivel nem akartunk vesződni a parkolással és annak esetleges költségeivel. Korzóztunk a mediterrán hangulatú utcákon, körbejártuk az arénát és élveztük a tengerparti város hangulatát. Visszatértünkkor pedig némi borozással zártuk az estét.

02_2.jpg

 Második napra egy kirándulást terveztünk amit a késői kelés sem hiúsíthatott meg. Így el is indultunk a közeli Brijuni szigetére. A szigetről azt kell tudni, hogy hajdanán Tito nyári rezidenciája volt itt (illetve még ma is itt nyaral a Horvát elnök). A sziget egy kis luxus hely lehetett a maga idejében de még most is bőven van mit nézni. Van állatkert (a benne lévő állatokat még Tito kapta ajándékba vagy azok szaporulata. Többek között látható egy még élő elefánt melyet Tito Indira Gandhi-tól kapott.), arborétum, több száz éves olajfák, római emlékhelyek, dínó lábnyom, és sok emlék a Jugoszláv időkből. A szigetre eljutni csak hajóval lehet (nem komp, saját autóval nem lehet behajtani).

03.JPG

A rendszer úgy működik, hogy megveszi az ember a jegyét ami az oda-vissza hajóútra szól, illetve jár hozzá egy kb. 4 órás idegenvezetés a szigeten (angol/német vagy horvát nyelven) melynek jelentős részét egy kis vonattal tettük meg. Nos mi ezt maximálisan ki is használtuk, mivel az angol csoport mi négyen és egy ázsiai pár voltunk. Idegenvezetőnk nagy alapossággal mesélt a szigetről és annak történetéről, látogatóiról. Igazság szerint többször is elmondta ugyan azt, amikor épp mást nem tudott mondani, így már betéve tudjuk, hogy Gina Lollobrigida és Sophia Loren is többször tett látogatást a szigeten és élvezte Tito vendégszeretetét :)... A jegy ára ebben a szezonban 170 kuna volt ami kb. 6300 Ft. További infókat ezen az oldalon találhattok: http://www.brijuni.hr/en/excursions sőt akinek pénztárcája engedi akár meg is szállhat a szigeten, elmehet golfozni, vagy inni egy pohár sört Tito tiszteletére.

04_1.JPG

Nos második napunkat teljesen ki is töltötte ez a szigetlátogatás, és mivel az idő is megkívánta a pulóver használatát, ezért a tengerben pancsolás el is maradt, ahogy a következő két napban is.

05.JPG

Harmadik napra Pula mélyebben való felfedezését terveztük kényelmes tempóban. Itt a fő látványosság az Aréna ahova érdemes bemenni. Persze lehet mondani, hogy csak kövek, de szerintem jó dolog az ókori világ lenyomata között sétálni vagy megpihenni. A város "tetején" pedig van egy erődítmény mely egyben múzeumként is szolgál, így ezt is megnéztük. Ha másért nem a kilátásért mindenképp érdemes felmászni ide. Pulának a történelmi belvárosán kívül persze van egy másik oldala is, ugyanis itt még bőven megtalálhatóak a Jugoszláv éra hagyatékai mint például a 10-15 emeletes panel házak illetve sok más "kocka" stílusú épület is. De ettől függetlenül szerintem szép kis hely elérhető közelségben.

06_1.JPG

Negyedik és egyben utolsó napon búcsút kellett intenünk a tengernek és Horvátországnak, azonban mielőtt az autópályára léptünk volna, tettünk egy kis kitérőt Rovinjba, ami Pulától kb 50 km-re található. Rovinj szintén tengerparti városka, jóval kisebb mint Pula, és a színes házai valamint a félszigetként a tengerbe nyúló belvárosa tesz jellegzetessé. 

07.JPG

Innen viszont már tényleg csak a hazaút volt hátra amit kényelmes tempóban meg is tettünk. Szerintem nagyon megérte ide elmenni, főleg, hogy én még sosem jártam Horvátország ezen részén, remek kikapcsolódás volt. Az egész út fejenként szállás+utazás+belépők+kaja kb 35-40 000 Ft-ba került. Persze ehhez kell, hogy legyen a társaságban egy autó ami tettre készen várja utasait az indulásra. Ahogy néztem a Horvát vasúti/buszos összeköttetéseket meg lehetett volna oldani az utat tömegközlekedéssel is, de az nagyobb szervezést igényel illetve árban is feltehetőleg több lett volna.

Pulát és környékét tehát szintén csak ajánlani tudom, akár tavasszal is (ahogy mi voltunk) ha nem a strandolás a fő cél a tengerparton, de szerintem egy kellemes hosszú hétvége eltöltésének ideális színhelye. (A képekért köszönet Gergőnek és Rolandnak)

Legközelebb Stockholmból jelentkezem beszámolóval :)

Címkék: utazás horvátország autó olcsó tervezés hosszú hétvége pula autós

 

Bohémia és a Kaktusz - hétvége Brnoban

kisjepulo , 2015.01.04. 21:41

Ez az utazás most nem egy olcsó repülőjeggyel, hanem egy ingyen szálláslehetőséggel kezdődött, mivel legkedvesebb (barát) barátnőm erasmuson töltött fél évet Brnoban. Így adva volt a lehetőség, hogy ellátogassak Csehországba, megkóstoljam a söröket és duhajkodjak kicsit :).

Alapból egyedül indultam, azonban velem tartott egy kisebb szív alakú kaktuszféle is, amit nálam felejtettek egy Valentin napi party után. Gondoltam vicces, ha egy kaktusszal utazok és azt fotózom (amúgy Kaktusz Valentin a becsületes neve) a különböző helyszíneken :D... Itt épp már készen állunk az útra

01_1.jpg

Odafelé vonattal vissza pedig busszal jöttem mert nekem időben/árban így jött ki jól. Amúgy busszal olcsóbb és gyorsabb lett volna odafele is menni, de mivel nem akartam szabadságot kivenni péntekre ezért inkább csúsztattam pár munkaórát és el is értem a 15:25-ös vonatot, ami a keletiből indult. A jegy ára 14 euro volt egy irányba. Igazából az az érdekes, hogy ugye ez egy teljes árú nemzetközi jegy és kb. 4500 Ft-nak felel meg (350 km). Míg egy teljes árú jegy Budapest-Pécs távolságra másodosztályon szintén ugyanennyibe kerül kb. (250 km) belföldön. Az utam elég eseménytelenül telt, a táj sem volt különösebben érdekes, és röpke 4:15 óra alatt oda is értem Brnoba. Első kép a vonatból

02_1.jpg

Az állomáson már várt rám Juci és el is mentünk a lakhelyére, ami esetünkben a Vinarska kollégiumot jelentette. Kissé szocreál de a célnak tökéletesen megfelelt, kaptam egy matracot amin aludhattam, szóval tökéletes szálláshelyem volt :D. Első este még néhány erasmusos társaságában el is mentünk sörözni egy nagyon hangulatos kocsmába és meg is kezdtük áldozatunk bemutatni a söristenek oltárán..

04.jpg

A sörök (meg amúgy kb. minden) a magyar árakhoz hasonlóan alakulnak, szóval nem kell tartani a csillagászati összegektől. A sörözgetés után még kicsit kószáltunk, aztán vissza a szállásra és el is tettük magunkat a következő napra.

Második nap kényelmesen felkeltünk és kicsit látni szerettem volna a várost is, így be is mentünk nézelődni, bár Jucinak volt valami egyetemmel kapcsolatos dolga, így én délelőtt egyedül néztem várost. Nagy segítségemre volt viszont egy remek civil kezdeményezés gyümölcse a USE-IT-MAP, vagyis egy térképes városkalauz, melyet helyiek készítenek a városukba tévedő turistáknak és ellátják őket olyan tippekkel is, amik az útikönyvekből esetleg kimaradnak. A térképeket néha meg lehet találni turinfós pontokban de lehet egyszerűbb letölteni a hivatalos honlapról. Természetesen nem csak Brnoról van ilyen térkép, hanem más városokról is. Itt találjátok őket: http://www.use-it.travel/ (angol)

Térképemmel felvértezve el is indultam a városba. Érdemes a sétát a főtéren kezdeni,  ahol egy nagy fekete had ne mondjam meg mire hasonlító oszlopszerű óra is található. Arra nem jöttem rá, hogy az időt hogyan kell leolvasni róla, de érdekes térinstalláció az biztos :). A belvárost gyalog elég hamar be lehet járni. Van a város egyes részei alatt egy eléggé kiterjedt pince/barlang rendszer is melyeket főként a piacokon/vásárokban eladásra szánt áruk tárolására használtak régen. Szépen meg van csinálva és be van rendezve, szerintem érdemes egyszer megnézni. Sajnos a belépő árára nem emlékszem de kb. 1500 Ft-nak megfelelő Cseh korona lehetett. Ami még nekem nagyon tetszett egy a főtéren lévő magas épület, amelynek a tetején van egy étterem/söröző illetve egy kilátópont is ,ahova ingyen kimehetünk. Hogy pontosan melyik ez azt a use-it-map-en meg lehet találni. Nyugodtan át lehet menni az éttermen és kimenni a tetőteraszra. Szinte az egész várost belátni onnan.

Mikor Juci végzett, elmentünk ebédelni egy Cseh étterembe, ahol helyi specialitásokat próbálhattunk ki, na meg persze söröket :)

05_1.jpg

Aztán még elsétáltunk a Petrov székesegyházhoz illetve a várhoz is, hangulatosak.

07_1.jpg

Este még benéztünk egy vizipipázós helyre illetve onnan még egy társasággal elmentünk bulizni is, másnap kicsit sokáig aludtunk ugyan de megkértem Jucit, hogy menjünk el a "vonatos sörözőbe". Attól vonatos söröző (amúgy étterem is egyben), hogy az egész éttermet modellvasút sínpályák, alagutak, "megállóhelyek" hálózzák be, illetve minden asztalhoz egy vasúti sín fut be. Ezeken a síneken hozzák a vonatok az asztalokhoz az italokat (az ételeket pincér hozza ki). Nagyon-nagyon tetszett nekem a hely, ahogy hallottam több ilyen étterem is van Csehországban illetve Angliában is.

08_1.jpg

Ezután még kimentünk a közeli tóhoz, ami nem is annyira kicsi mert nyáron még hajók is közlekednek rajta. Sokan járnak ki mikor melegebb van, strandok is vannak, kellemes hely. Bár ottjártamkor még hideg volt a pancsoláshoz. Ide villamossal a legegyszerűbb kijutni, hogy a jegy mennyibe kerül arra pontosan nem emlékszem mert elég sok helyen csúnya módon blicceltem.. összesen egy jegyet vettem az ottlétem alatt, kb 300 Ft-ba kerülhetett :). A tó után még visszamentünk a városba és találkoztunk pár kedves erasmusos hölggyel akiket Juci ismert, velük is felmentünk a főtéren lévő magas ház kilátójába illetve ittunk egy kávét/teát. Mivel ez volt a hazaindulásom napja is, így kicsit szomorkodva a távozás miatt de élményekkel telve indultam (illetve Kaktusz Valentinnel indultunk) haza.

 10.jpg

A buszom 17:30-kor indult Brnoból és 22:30-kor érkezett volna Budapestre, azonban a sofőr olyan jól nyomta a gázpedált Pozsony után, hogy 45 perccel előbb érkeztünk mint kellett volna. A buszjegy amúgy 4010 Ft-ba került, de ha nem Eurolines (volán), hanem Studentagency busztársasággal jövök, akkor kb 3500 lett volna a jegy (és még ingyen forrócsokit is adnak). De ezt már csak a buszomon tudtam meg a mellettem ülő cseh sráctól aki Magyarországon dolgozik és minden hétvégén hazajár a barátnőjéhez :).

Összességében nekem nagyon tetszett Brno, igazi pezsgő diákváros, sok lehetőséggel. Ha nem is lehet heteket, egy hétvégét (főleg nyáron vagy tavasszal mikor már melegebb van és strandolni is lehet) mindenképp érdemes itt eltölteni.

Legközelebb beszámolóval Horvátországból jelentkezem :)

Címkék: budapest hétvége utazás máv cseh csehország vonat olcsó keleti brno eurolines bohémia studentagency

 
3

Milánói egynapos

kisjepulo , 2014.11.01. 18:32 · 3 trackback

Ismét üdvözlöm minden kedves olvasómat! Lassan egy éve nem jelentkeztem friss írással, pedig azóta is jártam néhány helyen, de a bejegyzések idő és kedv hiányában eddig elmaradtak. Azonban most újult erővel vágok bele ismét az írásba, felelevenítve emlékeimet és tapasztalataimat. (A képek picit borúsak de az idő se volt szebb.)

A milánói egynapos kiruccanásunk is a szokásos, már-már jelmondattá váló "olcsó repülőjeggyel", no meg az olthatatlan utazási szenvedélyemmel kezdődött. Így egy borongós november elejei délelőtt, miközben épp a wizzair honlapján kutattam, rátaláltam néhány 6100 Ft-os, oda-vissza útra szóló repülőjegyre (wizz discount club tagsággal) melyekkel megvalósítható a reptéren alvós "egy napos" utazás Milánóba. Rögvest meg is kérdeztem bátyám és két barátom, hogy lenne-e kedvük hozzá, majd az igenlő válaszokat követve meg is vettem a jegyeket november 30 - december 1 közötti időpontra.

Mivel reggel 6:05-kor indult a gépünk Lisztferihegyről, ezért korán kellett kelnünk, és a MÁV+BKV kombóval jutottunk ki a reptérre a Nyugatiból indulva, majd átszállva a már megszokott 200E jelű buszra mely a bejáratnál tett le. Meglehetősen álmosan szálltunk be a gépbe, majd kb. másfél óra viszonylag nyugodt repülés után ki onnan, megérkezvén Milano Malpensa nevű (fő) repterére melyen már megfordultam korábban is. Innen pedig a malpensa expresszel mentünk be a városba. A városba bejutási lehetőségekről már írtam korábban ITT de érdekes módon azóta nem nagyon változtak az árak ugyanis egy oda-vissza jegy ára (ha aznap megyünk vissza mint mikor jöttünk) 15 EUR-ba kerül, ami nem éppen kevés az itthoni árakhoz viszonyítva de mivel mi csak egy napra mentünk így ezt a lehetőséget választottuk. Kb 40 perc alatt lehet így beérni Milánó fő vasúti pályaudvarára a Centralera ami egy többszintes pályaudvar így néha kicsit el lehet tévedni de azért a táblák segítenek az eligazodásban. Kicsit egy plázára vagy reptéri terminálra is hasonlít mert rengeteg bolt van ahol az öltönyöktől kezdve az apró csecsebecsékig mindent lehet kapni, és persze meki is van (ingyen WC lehetőség).

01.jpg

Így néz ki a vágányok felőli része. De amúgy vannak sokkal szebb részei is, szóval szerintem érdemes körülnézni. Itt váltottunk a tömegközlekedésre napijegyet ami 4,5 EUR-ba kerül, szerintem ez egész jó ár mert Budapesten sem olcsóbb egy napijegy. Ezzel is használhatjuk az összes közlekedési eszközt, szóval megéri (jegyárakról bővebben ITT ).

A pályaudvarról az 1-es (piros) metróval mentünk be a Dómig (DUOMO megálló) ahol a felszínre felérve, épp a dóm előtti térre érkezünk. A dóm látogatása ingyenes, így be is mentünk ha már ez Olaszország második legnagyobb temploma a római Szent Péter bazilika után. Az időnk kicsit ugyan esős/havasesős volt de ez nem szegte kedvünket, vígan fényképezgettünk és vártuk, hogy kisüssön a nap (persze nem nagyon sütött ki).

 02.jpg

Ha a dómmal épp szemben állunk és balra tekintünk (nem nehéz :) ) a Galleria Vittorio Emanuele II. "plázát" láthatjuk ami a 19. században épült bevásárlóközpont, tele luxusmárkákkal. A tömegre érdemes felkészülni de ide is érdemes benézni, hiszen a magas boltíves mennyezete fantasztikus látvány.

 03.jpg

Na és még egy kép róla belülről :)

04.JPG

Ezután sétálgattunk céltalan a városban míg el nem értünk a Castello Sforzescoig ami egy kastélyerődítmény Milánóban. Ennél többet sajnos nem tudok róla. Egyszer érdemes megnézni, ottjátunkkor éppen nagyban promózták a 2015-ös világkiállítást ami ugyebár itt lesz Milánóban :)

 05.jpg

Innen aztán tovább mentünk és a St. Maria delle Grazie templomba vándoroltunk, ahol az a bizonyos utolsó vacsora is fel van pingálva a falra Leonardo barátunk jóvoltából :) Ide azonban most sajnos nem sikerült bejutni mert ahhoz, hogy megtekinthessük érdemes érkezés előtt legalább 1,5-2 hónappal korábban megvenni a jegyet, ugyanis csak korlátozott számban látogatható a kápolna ahol ezt a műremeket találjuk. (Én láttam már korábban, 2012 nyarán de a többiek még nem). Azért ez nem vette kedvünket hiszen erre az eshetőségre már jó korán felkészítettem útitársaimat és bejártuk a kolostorhoz tartozó kerengős udvart.

 05_5.JPG

Miután jól kikerengtük magunkat tovább mentünk a béke kapuja vagyis a Arco della Pace felé aztán jól le is fényképeztük.

06.jpg

Ezt követően békésen átvonultunk eme diadalív boltozata alatt majd az út túloldalán ráleltünk egy kedves kis étteremre ahol hatalmas olasz pizzát ettünk és bort ittunk hozzá meglehetősen kedvező áron.

07.jpg

Jóllakottan távoztunk is a milánói focistadion irányába, ám szembejött velünk egy ingyen taccos kamion (valami rajzfilmet reklámoztak vele) és jó magyar szokás szerint el is fogadtuk az ingyen étket. Bár már nem igazán kívántuk "nadeingyenvolt" felkiáltással mégis megettük... Ezt követően, némi bolyongás ,kis eltévedés és tömegközlekedés után rá is leltünk a San Sirora.. (nem vagyok egy nagy focirajongó, szóval én nem voltam tőle elképedve, na de volt azért aki igen :) ).

 08.jpg

Mivel itt már erősen kezdett sötétedni/esteledni úgy döntöttünk ideje visszamenni éjszakai szállásunkra, vagyis a repülőtérre. Itt sok helyen próbálkoztunk míg végül ezt a helyet találtuk első körben alvóhelyünkül:

 09.JPG

Kicsit menekültként éreztük magunkat a kényelmesnek csak erős könnyelműsággel mondható fekhelyeinken, de a kép kedvéért persze úgy tettünk mintha legédesebb álmunkat aludnánk. Az éjszaka során párszor még alvóhelyet váltottunk, az utolsó emlékeim szerint a padló volt.. De azért szépen lassan eltelt az idő, 8:15-öt ütött az óra és a Milánó-Budapest wizzair járat a magasba emelkedett velünk. Kényelmesen bár kissé fáradtan de rengeteg élménnyel gazdagabban tértünk haza újra egy gyors, egynapos milánói túrát követően.

2013 december óta persze utaztam még sok más szép helyekre is, tehát a közeljövőben szeretnék még jelentkezni a következő helyekről, írásokkal: Brüno (Csehország), Pula (Horvátország), Stockholm (Svédország), Málta szigetei (Málta), Bled és környéke (Szlovénia)... és a lista mindig csak bővül :)

Címkék: barátok utazás alvás repülő olcsó milan reptér repülőjegy repjegy wizzair malpensa látnivalók egynapos miláno reptéri alvás

 
2

Volt egyszer egy Mehemed...

kisjepulo , 2013.12.26. 23:32

Még tavasszal beszéltük egyik barátommal, hogy nyár után, október-november környékén el kellene menni kicsit délre vagy keletre, kilépni a megszokott kerékvágásból..

Eddig tér csak el a történet eleje a megszokottól, ugyanis az út további része megint egy olcsó repjeggyel kezdődött :) Szokásos Wizz Air oldal lesős kedvemben voltam és egyszer csak megláttam amire nekünk pont szükségünk volt, oda vissza jegy 10 000 Ft-ért Isztambulba (wizzXclusive klub tagsággal). Fel is hívtam egyből jó barátom és szerencsémre benne volt a dologban, így egyből le is csaptam a jegyekre. 6 napra mentünk, szállást neten foglaltunk Isztambul Sultanahmet részén, fejenként 20 000 Ft-nak megfelelő líráért az 5 éjszakára. A hely egy két szobás lakás volt tulajdonképpen, ebből kaptuk meg az egyik szobát, volt egy közös nappali illetve fürdő és teakonyha, szóval számunkra tökéletes. (Hotels.com-on foglaltuk a szállást, eddig még nem használtam ezt az oldalt, mondjuk a szállás díját levonták egy hónappal érkezésünk előtt, pedig az szerepelt az oldalon, hogy helyben kell fizetni. Ekkor fel is hívtam a őket ahol azt mondták, hogy ez egy elég zsúfolt időszak és biztosra akarnak menni. Gondoltam legyen, úgyis megyünk, úgyis kifizetnénk, akkor tulajdonképpen mindegy is.)

Még pár szót ejtenék a vízumról mielőtt belekezdenék a történetbe (ami ugyebár kell Törökországba). A vízumot lehet helyben, az országba belépés előtt is megvenni/igényelni, valamint van lehetőség már előzetesen interneten is. Mi ezt a formát választottuk mert nem volt kedvünk sorban állni a reptéren. Igazából meg kell adni a személyes adatainkat (név, születési dátum, stb.) , útlevelünk számát és már lehet is a tovább gombra kattintani ahol bankkártyával tudunk fizetni. Érdekes volt, hogy én az Erste-s wizz kártyámmal nem tudtam fizetni mert mindig elutasított az oldal, de lakótársam Takszövetkezetes kártyáját meg simán elfogadta. Aki esetleg így szeretne vízumot venni az ezen a linken teheti meg (helyben vagy neten is egységes az ár, $20, 15 EUR, kb 4500 HUF): https://www.evisa.gov.tr/en/

Így október közepén egy szép vasárnapi délelőtt el is indultunk LisztFerihegyre repjegyünkkel, vízumunkkal és szállásfoglalásunkkal a zsebünkben. A szokásos útlevél ellenőrzés után még mászkáltunk kicsit a terminálban, aztán beszállításnál betereltek megint a "sátorba" és már repülhettünk is a két kontinensen fekvő városba. A repülésünk eseménytelen volt, időben indultunk és érkeztünk is. Megérkezésünk után, gondoltuk a Havatas busszal megyünk be a városba, mivel a wizzair az Isztambultól kb 50 km-re lévő Sabiha Gökçen repülőtérre (ázsiai oldal) repül (ha valaki az Atatürk-re érkezne akkor helyi tömegközlekedéssel könnyedén bejuthat a belvárosba, ha jól emlékszem egy metro és egy villamos segítségével). A Havatas busz egy útra 13 lírába kerül, van ugyan egy másik lehetőség is amivel kb. 8 líra lehet a bejutás, de esetünkben ott buszozni, hajózni és villamosozni kellett volna, így gondoltuk elég nekünk a busz és a villamos. Tehát a busz a Taksim (ejtsd: Takszim) térre vitt minket, ami egy elég magas pontján van a városnak (amúgy ez a modern Isztambul egy része, rengeteg szórakozóhellyel), innen kecmeregtünk le a partra ahonnan a T1 jelzésű villamossal könnyedén elértük Sultanahmet városrészt ahol a szállásunk volt. Egy ingyenesen letölhető Isztambul applikációnak hála, hamar meg is találtuk a szállást. Egyébként érdemes GPS-es okostelefonnal rendelkezőknek megnézni a googlePlay vagy az appstore-ban (mindenkinek ízlése szerint), hogy milyen Isztambul applikációk vannak, mert nagyon sok ingyenes és hasznos dolgot találhatunk (térképek, útileírások, túraútvonalak, tömegközlekedési menetrend, stb). 

Tehát a szálláson kicsit lepihentünk, és este indultunk felfedezni a környéket. Már az első lépteknél szembeötlött, hogy rengeteg a kóbor kutya és macska, de szerencsére a szelídebb fajtából mindegyik, így nem kell tőlük tartani. A mecsetek látványa fantasztikus, nappal és sötétben egyaránt. Közben megtalált minket egy gránátalmalé árus is, jópofa volt, vettünk is tőle.

granatalma.png

Elég sokat bolyongtunk még a belvárosban, aztán lassan-lassan hazatévedtünk és nyugovóra tértünk. Másnap reggel kicsit korábban ébredtünk mint terveztük, ugyanis reggel 6-kor megszólaltak a müezzin-ek és imára hívták a népet (hogy milyen hangon azt nem lehet leírni, azt át kell élni :D ....), mi ebből inkább nem kértünk és másik oldalunkra fordulva még kicsit aludtunk. Felkelés után azonban nappal is szemügyre akartuk venni Isztambult, így első utunk a kék mecsetbe vezetett. Belépés előtt mindenki kap egy zacskót amibe beteheti a cipőjét, mivel csak cipő nélkül lehet belépni a mecsetbe, de zokni maradhat. Volt aki próbálkozott olyannal, hogy a lábára is kötött zacsikat, de neki szóltak, hogy így nem lehet :).. Amúgy a mecset belül szőnyeggel van borítva, szóval nem kell tartani a felfázástól. Ez után mentünk tovább a Topkapi palotába, ami meglehetősen hatalmas és 45 líra a belépő. Ide szerintem érdemes egyszer ellátogatni, bár én hiányoltam kicsit, hogy berendezési tárgy alig akadt valahol a hatalmas termekben, de maguk a falak és épületek is meglehetősen szépek. Egyes teraszokról pedig szép időben lélegzetelállító látvány nyílik a Boszporuszra. Ezen a napon miután jól kibámészkodtuk magunkat a palotában, elnéztünk a bazárba is, vettem is egy kis vizipipát (alkudni kell pofátlanul mert amúgy nagyon sokat kérnének mindenért). Amúgy jó is, hogy este benéztünk ide, ugyanis többet már ottlétünk alatt nem lett volna rá alkalmunk, mivel másnaptól 4 napos ünnep kezdődött. Először egyik árus azzal riogatott bennünket, hogy minden zárva lesz a városban, többek között a bazár is. Szerencsénkre nem így volt, szinte minden nyitva volt (a bazárt leszámítva). Bár voltunk ilyen szegényebb negyedekben is sétálni, ott voltak teljesen kihalt utcák is ebben a 4 napban. Amúgy ez az ünnep valami olyasmiről szólt, hogy állatokat áldoznak fel és a húsukat meg szétosztják a szegények és az állatok között. Láttunk is rá példát :).. (Még este ittunk egy kis török teát illetve vízipipáztunk mellé, ahogy a helyiek is szokták.)

De ez már a következő nap volt amikor úgy döntöttünk, hogy ellátogatunk az Adalar vagyis a Herceg-szigetekre (fél óránként megy hajó oda is vissza is, itt érdemes nézelődni hajómenetrend után: http://www.sehirhatlari.com.tr/en/timetable/karakoy-kadikoy-355.html ), azok közül is a legnagyobb szigetre, ahol hajdan a császári herceg lakja volt. A neve Büyükada. Mi Kabatas-ban szálltunk hajóra, az út ára egy irányba 5 líra és kb másfél óra mivel több helyen kiköt. Első megálló Kadiköy ahol a kikötő mellett látható az 1906-ban épült vasútállomás épülete is ahonnan hajdan indult a Bagdadig közlekedő Taurus Express. A Herceg-Szigeteknek amúgy érdekessége, hogy közlekedni csak kerékpárral, lovaskocsival vagy gyalog lehet (bár a mentők, rendőrök és tűzoltók azért ez alól kivételt képeznek). Mikor megérkeztünk, mi is béreltünk 1-1 bringát, egy napra 10 líra volt a bérleti díj, szóval nagyon megérte mert így könnyen be lehet járni az egész szigetet. Persze arra azért érdemes felkészülni, hogy az egész sziget dimbes-dombos, szóval vannak helyek ahol nehéz felfele tekerni, de lefele meg annál felüdítőbb gurulni utána :). Érdemes felmenni a sziget közepén lévő kolostorig is, bár maga a kolostor nem annyira nagy látványosság de a kilátás magáért beszél. Itt a hegy elég meredeken ível felfelé, ezért érdemes a bringákat ezen a ponton hátra hagyni az őrzött biciklitárolóban a hegy lábánál (1 líra/bringa) és  gyalogosan felkaptatni.

 Marci_IMG_1601.jpg

 Ezen a szigeten az egyik domb tetején szembesültünk a 4 napos ünneppel is. Ugyanis itt egy nagy fólia volt kiterítve amin éppen valami állat maradványait darabolták, egyesek meg nagy szemeteszsákokba pakolták a húst és abban vitték haza.. Lefelé gurulva a hegyről egy ember két gebe lovat vezetett felfele, lehet ők is hasonlóan végezték de ezt már nem vártuk meg.. Közben megnéztük Európa/Ázsia(?) legnagyobb fa épületének nevezett épületet ami anno a hercegi nyaraló volt. Nos siralmas állapotban van... helyenként már össze is dőlt, körbe van kerítve meg van egy őr is, gondolom, hogy ne hordják szét tűzifának. Még tekeregtünk erre-arra a szigeten, aztán visszatértünk Isztambulba.

Negyedik napunkat az Hagia Sophia meglátogatásával kezdtük, ide 25 líra a belépő. Ez az egykori görög katolikus majd iszlám templom/mecset ma múzeumként üzemel már csak. De mindenképp megéri bemenni mert valami fantasztikus látványt nyújt hihetetlen méreteivel és díszítettségével. Mondjuk folyamatosan felújítják és egy hatalmas állvány van az egyik oldalán jelenleg de még így is hihetetlen élmény. Bár a képek nem adják ezt vissza (legalábbis az enyém :)) de azért nézzétek meg:

Marci_IMG_1742 [50%].JPG

Miután kigyönyörködtük magunkat, a Ciszterna Bazilikával folytattuk, ami hajdanán víztározó volt. Ide is érdemes benézni, 10 líra a belépő és nagyon érdekes élményt nyújt. Még most is van benne víz amiben halak úszkálnak, és egy stég szerűségen lehet végigmenni az oszlopok között.

Marci_IMG_1808.jpg

Innen gondoltuk kicsit kijjebb megyünk a belvárosból és megkerestük a régi város fal egyik megmaradt részét. Ennek mentén érdekes látványt nyújtott, hogy a falban hontalan emberek laknak és mellette meglehetősen nagy kerteket művelnek a város közepén (hajdani szélén). De ez ahogy elnéztük senkit nem zavart, még körbe is volt kerítve. Gondolom ha látják, hogy szépen rendbe tartják akkor nem zargatja őket a város vezetése.

Marci_IMG_1821 [50%].JPG

Ezen a napon még nézelődtünk a városban, megnéztük a fűszerbazárt illetve felmásztunk a Galata-Toronyhoz is ahonnan jó lett volna a kilátás a városra ha nem naplemente után érünk fel mert hatalmas sor volt, és még az eső is esett :)..

Ötödik napunkon pedig tovább esett, bár csak délelőtt, itt egy jó kiadós alvással kezdtünk aztán betértünk az Archeológiai múzeumba is, láttunk sok követ kő hátán meg pár kő szarkofágot is. Délutánra aztán elállt az eső is, barangoltunk még amerre vitt a lábunk. Érdekes volt, hogy az óváros mellett közvetlenül milyen szegénynegyedek vannak. Mondjuk jó részük kihalt volt a már említett ünnep miatt.

Marci_IMG_1923 [50%].JPG

Utolsó napunk pakolászással és a haza indulással telt egészen addig amíg ki nem értünk a reptérre. Kiderült, hogy 2 órát késik a gépünk ami idő közben 4 órára növekedett. Mivel a wizzair-nek csak ez az egy járata van ide ezért a földi kiszolgálást is a celebi végzi és ezen kívül nincs nekik semmi féle kirendeltségük így a tájékoztatás meglehetősen akadozott. Azért másfél órás utánajárást követően (nagyon ráértem és gondoltam szerzek ingyen kaját az európai légiközlekedési jogokra hivatkozva, csak találtam valakit aki aztán intézkedhetett mert nemsokára megjelent két celebis ember akiktől aztán egy kis beszélgetés után kaját is sikerült "kicsikarni" így jómagam meg barátom és még vagy 150 utastársam jól lakhatott mekis kajával és mekis Ayran-al :D..

Marci_IMG_1956 [50%].JPG

Teli hassal könnyebb volt már a várakozás, végül meg is érkezett a gépünk aztán szép kellemesen be/fel/át/le szálltunk és meg is érkeztünk Budapestre. Közben félig kiolvastam még egy a reptéren vásárolt könyvet, szóval már ezért is megérte a kis késés, no meg az ingyen ebédért. Összességében jól éreztük magunkat és még szeretnék/szeretnénk visszamenni mert még sok felfedezni való van Isztambulban és Törökországban is. A budget-unk is elég jól alakult, mivel repjegyeket x-clusive club tagsággal vettük így az ajándékokat/szuveníreket meg a szép vizipipámat amit vettem leszámítva kb 65 000 Ft-ra jött ki mindennel együtt a kis 6 napos kiruccanásunk. Szerintem megérte. Bár mikor befejezem ezt a post-ot épp karácsony másnapja van, szóval kissé megkéstem, de azért remélem így is ad néhány olvasómnak inspirációt a következő utazásához.

Ja és aki esetleg nem olvasta, itt egy szintén remek isztambuli beszámoló a lokoszt blogon, innen is lehet ötletelni:

http://lokoszt.blog.hu/2013/10/10/isztambulba_isztambulrol_isztambulban

Címkék: törökország olcsó isztambul istanbul mecset

 

Semmering - Payerbach kirándulás

kisjepulo , 2013.10.09. 21:36

Ez a túra is egy ingyen jeggyel kezdődött.. Bár jelen esetben vonatjegyről volt szó, mivel még volt FIP jegyem Ausztriába így először gondoltam ellátogatok Salzburgba két napra, és kanapészörfölök egyet. Ez azonban nem jött össze mert nem találtam senkit aki ráérne/szabad lenne, így gondoltam kirándulok egyet valahol az Alpokban egy Budapestről könnyen megközelíthető helyen. Így esett a választásom a világörökség részét képző semmeringi vasútvonal nyomvonalát többé-kevésbé követő túraútra. Az út hossza Semmering és Payerbach között kb. 21 km.

A vonatom reggel 6:05-kor indult a keletiből szombaton, majd 2 óra 50 perc vonatozgatás után már át is szállhattam egyik railjet-ről a másikra (Graz felé induló vonatokat kell keresni) és roboghattam a 900 méteren fekvő Semmering vasútállomásra. Innen indul a túra, van egy kis emlékmű az állomáson, hogy a világörökség része (az árnyék az enyém :)..).

IMG_0895 [50%].JPG

Az út (élményeim szerint csak majdnem) végig ki van táblázva, illetve jelölve, hogy merre is kell menni. A lényeg, hogy mindig a Bahnwanderweg gőzmozdonyos logóját kell követni. Az út nagyon szép helyeken visz végig, bár igaz elég sok szintet kell menni, ugyanis itt a lényeg, hogy a sok völgy között rengeteg viadukt van és ahol a vonat a viaduktokon megy, ott bizony a vándornak le kell ereszkedni először a völgybe aztán fel kell kaptatnia a szemközti hegyre. Az út első 8 kilométerét sokan megteszik még nyugdíjasok is Breitensteinig. Ezen a szakaszon elég sok kilátó pont van és persze sok viadukt, jó képeket lehet készíteni és a táj mindenütt gyönyörű.

IMG_0903 [50%].JPG

És a keretezett kilátás:

IMG_0964 [50%].JPG

A hegyek és völgyek között való mászkálásban eléggé el lehet fáradni, valamint érdemes felkészülni arra, is hogy nincsenek források az út nagy részén (legalábbis én csak a cél előtt 1-2 km-el találtam, bár az életmentő volt) így megfelelő mennyiségű vizet tartsunk magunknál. Az út sok kis hegyi falun vezet át, bár kihaltnak tűntek de minden nagyon szépen rendezett volt, néha még embereket is láttam. Továbbá sok réten legeltek tehenek :)

IMG_1001 [50%].JPG

Természetesen mindenütt villanypásztor vigyáz rájuk (persze ez sok/legtöbb helyen itthon is így van).

IMG_0993 [50%].JPG

Az utat igazából bárkinek szívesen ajánlom akár a fél távot akár az egészet. Én ugyan elég tempósan tettem meg mert el akartam érni az utolsó vonatot (végül annyira jól sikerült, hogy egyel korábbit értem el), de Budapestről autóval Semmering 300 km-re van, szóval úgy is lehet menni, Payerbach-ból meg visszavonatozni az autóhoz. Semmeringben az állomáson van egy információs központ is, ahol ingyenes kiadványokat és térképet is szerezhetünk, bár az út során én egyszer se használtam őket. De aki inkább otthon nyomtatná ki vagy csak nézegetné, annak ideteszem:

IMG_1124 [50%].JPG

(Ha jobb-klikkelsz a térképre és aztán rámész a "kép megtekintése" menüre vagy csak lemented akkor nagyobb méretben is meg tudod nézni.)

Nekem tetszett az út és örülök, hogy elmentem ide, mindig is szerettem volna ilyen viaduktos hegyes-völgyes helyen túrázgatni és most ez is meg volt. Legközelebb talán Svájcba megyek :) (vagy itthon túrázgatok valami szép vidéken). Amúgy ha már a legközelebbnél tartok akkor az is itt van mindjárt. Ugyanis vasárnap indulok egyik barátommal az Európa és Ázsia határán fekvő városba, gondolom kitaláljátok, hogy hova...

Tehát legközelebb Isztambulból jelentkezem ;)

 
4

Mesés Bulgária

kisjepulo , 2013.07.18. 00:21

Utoljára Belgiumból és Ukrajnából jelentkeztem, azóta sajnos nem volt időm utazgatni, még egy pontokból vett 2400 Ft-os oda-vissza Brüsszel jegyet is felhasználatlanul áldoztam fel a tanulás oltárán, de legalább lett egy diplomám, meg az állásom is jó :).

Sok személyeskedés után bele is kezdenék bulgáriai történetünkbe (mert, hogy két barátommal vágtunk neki). Eredetileg az ukrán tengerpart volt célba véve, de aztán inkább Bulgária mellett tettük le a voksunkat, az utazási költségek némi csökkentése végett. Hat napra mentünk, szombattól csütörtökig. A gépünk reggel 6:15-kor indult Lisztferihegyről és ottani idő szerint 8:30-kor már Burgasz, Szarafovo repterén is voltunk. A gép kb. 90%-os telítettséggel ment, bár az előző este elfogyasztott alkoholmennyiség hatásának köszönhetően csak a leszállásra emlékszem, a többit végig aludtam. Tehát kicsit fáradtan de izgatottan érkeztünk meg oda ahol még egyikünk sem járt. Szállásunk is Szarafovoban volt, a reptértől kb 1,5 km-re szóval gyalog mentünk oda (segített a google maps). Szarafovo egyébként Burgasznak egy külvárosa, kis falura emlékeztet, főleg apartmanházak és nyaralók vannak.

A szállásunkhoz (apartman fürdővel/konyáhval, +wifi, + légkondi) tartozott egy kb. 20 m2-es terasz is, kilátással a tengerre, szóval nem panaszkodhattunk. Szarafovóból amúgy Burgaszba a helyi járatos 15-ös busszal lehet bejutni, irányonként 1 leváért ami igen barátinak mondható (1 BGN ~ 150 HUF). A busz kb fél óránként jár, szóval egész könnyen be lehet jutni a városba.

Első napunk az előző estének köszönhetően alvással és strandolással, illetve a helyi ízek kipróbálásával telt. Árakban is elég jók, nagyjából magyar árak vagy az alattiak vannak, egyedül ami meglepett, hogy a tejtermékek kicsit drágábbak a hazaiaknál, de ezt leszámítva nagyon jók, éttermekben is. Első este még rászántunk egy órát a bolgár ciril abc megtanulására is, mivel sok helyen nincsenek kiírva a dolgok latin betűkkel, így gondoltuk nem árt ha el tudjuk olvasni a kiírásokat (de szerencsére sikerrel teljesítettük a küldetést, a gyorsan legyártott tanulókártyáinknak hála)

SAM_0391.JPG

Második nap Burgaszt néztük meg. Megmondom őszintén, nem nagyon néztem előre utána, hogy mi is van ott. De tulajdonképpen nem is nagyon találtam volna sok érdekeset. Van egy ortodox templom amit épp felújítottak szóval azt kívül se nagyon láttuk (állványoktól), nem hogy belül. Amúgy a szovjet éra hagyatékait szép számmal meg lehet találni, és rengeteg panelházat is. De a tengerpart viszont nagyon szép/rendezett. Ha ide repül az ember akkor fél/egy napot megér, de többet nem igazán.

Harmadik nap, hogy átérezhessük a "nem igazi Bulgária" hangulatot is, ellátogattunk Sunny Beachre (Napos Part). Itt igazából csak tengerpart meg szállodák illetve buli helyek vannak. Lakóházat egyet se látni. Az egész hely a punnyadós/bulizós nyaralást kedvelőknek épült, de arra viszont tökéletes (legközelebb ha megyünk mi is tervezünk itt eltölteni 2-3 napot). Amúgy nagyon szépen meg van csinálva, ha nem lenne a sok Bolgár ember igazából a világ bármely felkapott és kiépített homokos tengerpartján lehetne az ember. 

Eljutás Szarafovóból (vagy Burgaszból) Sunny Beach-re:

A 15-ös busszal bementünk Szarafovóból Burgaszba. A 15-ös busz végállomása egyben a távolsági buszpályaudvar is. Innen indulnak buszok viszonylag gyakran Sunny Beach-re illetve más helyekre is. Szereztünk idei menetrendeket is (azért van kettő mert két társaság megy). A jegy ára fejenként 6 leva volt egy irányban.

menetrend.jpg

Folytatnám a harmadik nappal amit Nessebar-on töltöttünk. Egy bizánc korabeli város, régi templomokkal, romokkal és régi bolgár házakkal, valamint a világörökség része is egyben. Nekem nagyon tetszett a hely. Egy szigeten fekszik amit híd köt össze a szárazfölddel. Lehet kapni a múzeumokba kombinált jegyet is, ami olcsóbb kb 4-5 levával mintha minden helyszínen külön vennénk meg. A belépő három templomba és két múzeumba szól. A felnőtt 12 leva a diák pedig a fele, 6 leva. Mi ezt kértük, szóval egész jól megúsztuk a dolgot. Ha már ott jár az ember egy ilyenre érdemes beruházni. Adnak hozzá kis térképet is, hogy mi merre van. Szóval nem rossz. Itt is voltunk strandolni is, nagyon szép a part/tenger itt is. Szóval Nessebar is megér legalább egy napot, de ha valaki ide foglal szállást az se egy rossz gondolat.

Eljutás Burgaszból/Szarafovoból Nessebarba: Ide is Burgaszból indulnak a buszok, viszont megállnak Szarafovo-ban is a reptér mellett, így mi ezt az opciót választottuk és nem mentünk be feleslegesen Burgaszba. A jegy ára itt is 6 leva utanként, gondolom azért mert kicsit van csak közelebb mint Sunny Beach. Az út kb. egy óra és 45 km. Természetesen ehhez is van menetrendem:

nessebar.jpg

És íme néhány kép is:

SAM_0512.JPG

SAM_0529.JPG

SAM_0598.JPG

Szerintem jó kis hely ;)

Negyedik napunkon sem maradtunk tétlenek, hiszen ha már ott vagyunk akkor látni kell a környéket, így egy reggeli térképnézegetés és gúglizás után úgy döntöttünk elmegyünk Szozopolba. Ez is egy ie.-i város, és valami fantasztikus hely. Egyszerűen ez a tipikus "tátva marad az ember szája" a szozopoli öböl láttán. Nagyon tetszett. Természetesen itt is vannak régi bolgár házak, kellemes kis utcácskák, legközelebb itt tervezzük folytatni 2-3 napos Sunny Beach után a nyaralást ha visszatérünk. Tényleg érdemes megnézni.

Eljutás Burgaszból Szozopolba: A már megszokott úton megy a dolog, mi Szarafovóból bementünk a burgaszi buszpályaudvarra onnan pedig egy Szozopolba menő buszra szálltunk fel. Itt a jegy csak 4,5 levába kerül mivel ez közelebb van (kb 30 km) Burgaszhoz. Menetrend (szerintem mindkét irányból ugyan abban az időben indulnak):

sozopol.jpg

szozopoli öböl:

SAM_0617.JPG

Hatodik napot már csak a készülődésre szántuk, nem vándoroltunk semerre sem. A gépünk helyi idő szerint 14:45-kor indult és Magyar idő szerint 15:15-kor már itthon is voltunk a néhány légörvénnyel tarkított út után. Összességében nagyon jól éreztük magunkat és Bulgária tényleg olyan hely (legalábbis ez a része) ahova érdemes ellátogatni és kicsit bejárni a környéket. A bolgárok is nagyon kedvesek és segítőkészek, legtöbbjük valamennyire angolul is beszél. Amúgy érdekes volt, hogy több külföldire számítottam. De arányaiban nézve kb. 80% bolgár, 15/ Orosz és Ukrán, a többiek meg vegyesen. Magyar hangot összesen 3x hallottunk. Szóval ha kicsit el szeretne valaki szakadni a magyar nyelvtől/magyaroktól, akkor is tökéletes választás.

Címkék: busz bulgária menetrend nyaralás olcsó wizzair sozopol nessebar burgas

 

Rövid Belga Sörtúra

kisjepulo , 2013.04.17. 01:18

Mint már említettem, kijevi kiruccanásom előtti hétvégén megejtettünk Bátyámmal és egyik Barátommal egy kis belgiumi sörözést. Az ötlet erre a túrára úgy keletkezett, hogy találtam két 8 000 Ft-os Ryanair jegyet (oda-vissza 8000/fő) Brüsszel Charleroi-ba, azzal a felkiáltással, hogy nézzük meg Luxemburgot (CRL-ről megy közvetlen busz Luxemburgba, ekkor még csak Bátyámmal ketten mentünk volna). De aztán szó szót követett, és inkább egy belgiumi sörözés mellett tettük le a voksunk, amihez aztán egy barátom is csatlakozott 6 000 Ft-os (oda-vissza) jeggyel. Így már csak egy olcsóbb hostelt kellett találnunk (booking.com-on foglalva) egy éjszakára és már mehettünk is. A jegyek szombat reggeli indulásra és vasárnap délutáni hazaindulásra szóltak.

Így hajnali 3:30-as kelést követően 3-asmetró + 200E segítségével ki is értünk 5 óra körül Lisztferihegyre. Mindegyikünk élete első Ryanair repülése volt, így álmosan de izgalmakkal telve vágtunk neki az útnak. Gondolom már többen utaztatok az olvasók közül ryanair-el, de engem azért picit meglepett, hogy tényleg ennyire fapados. Se hányós zacsi (gyűjtöm őket), se fedélzeti magazin. Aztán később persze kiosztották őket (fedélzeti magazin) amiket út végén vissza is szedtek (fő a spórolás). Na de ha olcsón akarunk A-ból B-be repülni annak ez az ára. Kb. 90%-os telítettséggel repültünk. Magyar személyzet volt akik meglehetősen vicces kedvükben voltak, mert a megvásárolható ételek közé még a véreshurkát is felsorolták :D..

Fentiektől eltekintve eseménytelen repülést követően érkeztünk CRL repterére, ahonnan az A jelű busszal (közvetlenül a terminál épülete előtt jobbra indul) jutottunk el Charleroi városának vasútállomására. Itt megjegyezném,hogy a buszjegy már 5 euro-ba kerül. De hát le kellett nyelnünk ezt a békát, indultunk vonattal Brüsszelen keresztül Oostende-be, hogy egy kis vizet is lássunk. A menetrendek a http://www.belgianrail.be/en/Default.aspx oldalon keresztül érhetőek el, szerintem elég jól használható az oldal, és még neten is lehet jegyet venni. Mondjuk jegyvásárláskor csak Belga címet lehet megadni, de emiatt nem kell aggódni mert nincs jelentősége a jegyet illetően. Tehát vonatra szálltunk, és már robogtunk is Brüsszelbe ahol volt kb. 45 percünk az átszállásra amibe még egy kávé is belefért. 

Ezután a másik vonattal mentünk tovább Oostende-be ahova 12:15 körül érkeztünk. Az időjárás sajnos nem igazán kedvezett nekünk, de ez nem szegte kedvünket, így esőben szélben vágtunk neki a kis tengerparti városnak.

10.JPG

Voltak furcsa narancssárga szobrok, avagy térinstallációk csak, hogy szépen fejezzem ki magam :)

06.JPG

A képen annyira nem látszik, de elég nagyok voltak ezek a narancssárga "összenyomott dobozok". Oostende-ben természetesen megkezdtük a Belga sörök kóstolását, hiszen már nagyon szomjasak voltunk. Illetve a helyi Spar-ban is vettünk pár üveggel estére, mert jóval olcsóbb volt mint a sörözőkben, darabja 1-1,5 euroba került csak. 

56.JPG

Miután kibarangoltuk magunkat Oostende utcáin, illetve kipróbáltuk a helyi árusok által kínált tengeri herkentyűket, folytattuk utunkat Bruges-be (vagy Brugge, kinek hogy tetszik). Ide is szintén vonattal. Bruges egy gyönyörű szép kisváros, aki erre jár mindenképp érdemes betérnie ide, mondhatni "egy kis ékszerdoboz". Jártam már itt korábban is, de most is elkápráztatott. Keskeny kis utcáival, régi épületeivel, kanálisaival, sok helyen olyan mintha megállt volna az idő és a történelemben sétálnánk.

29.JPG

33.JPG

Miután Bruges-t is jó alaposan bejártuk és kisöröztük magunkat (sör ajánló: Bruges Triple), folytattuk utunkat Brüsszelbe. A Nord pályaudvaron szálltunk le, mert ez volt közelebb a szállásunkhoz, de az odavezető út érdekesnek bizonyult. Sikerült átvonulnunk egy piroslámpás negyeden is, ahol hölgyek kínálták bájaikat a kirakatokban, eddig csak Amsterdamról hallottam, hogy vannak ilyen helyek ott (idénre Amszterdam is be lett tervezve), de Brüsszelről nem tudtam, legutóbbi ottjártamkor nem láttunk ilyet :D Szállásfoglalás után még lenéztünk a Grand Palace-ra illetve ettünk egy-egy gofrit, vagy helyi néven waffle-t. Mint evés közben kiderült, elég lett volna a sima cukrozott változatot kérni az extrán, minden földi jóval megpakolt helyett, mert hihetetlenül laktató volt, azóta is emlegetjük. Szállásra visszatérve a spar-os sörökből még fogyasztottunk néhányat, majd nyugovóra tértünk és másnap havazásra ébredtünk :). 

Vasárnap a szállás elhagyása után nem volt épp melegünk, de legalább fáztunk. Azonban ez a kis kellemetlenség nem tántoríthatott el minket attól, hogy megnézzük kívül/belül az Atomiumot. Diákjegyet bemondásra, mindenféle igazolvány nélkül adtak (8 EUR), szóval ezzel sem volt gond. Sajnos borús/felhős volt az idő, így ellátni a gömbökből túl messze nem lehetett, de még így is megérte felmenni.

49.jpg

Minimális souvenir (csoki) vásárló túrára indultunk, illetve megnéztük a Grand Palace-t és a pisilő kisfiút nappal is (itt épp be volt öltöztetve).

54.JPG

Délután 2 óra körül aztán elindultunk az állomás felé, onnan pedig vonattal vissza Charleroi állomásra. Itt közben még a vonaton összefutottam egyik kedves hölgy munkatársammal, aki szintén Belgiumban töltötte a hétvégét és egy géppel szándékoztunk hazarepülni. Azonban a vonatunk késése miatt lekéstük az A jelű buszt (vasárnap ritkábban jár), így kénytelenek voltunk taxival menni. A sofőr kicsit nehézkes volt, próbáltuk lealkudni a viteldíjat 20 euro-ra (mivel 4-en voltunk így annyi lett volna fejenként mintha buszoznánk) azonban csak nem akarta, így végül 25 euro-ért vitt ki minket a reptérre. Secun viszonylag hamar átmentünk, bár egy konzervemet megint kiszúrták, na de nálam maradhatott csak megint ki kellett pakolnom a táskám. Szépen elértük a gépet, közel 100%-os telítettséggel repültünk és kellemesen landoltunk Ferihegyen. A gépen még Bátyám gondolta kipróbálja a szerencséjét, és vett egy Ryanair-es kaparós sorsjegyet. Sajnos azonban a sors nem volt kegyes hozzá/hozzánk, így nyeremény nélkül maradtunk :) A fedélzeten megint ment a véreshurkázás, poénkodás egész idő alatt a légikísérők részéről, így jó hangulatban telt a hazaút is :)

Legközelebb feltehetőleg Prágába megyünk, majd utána egy ingyen wizzair jegynek hála (pontokból vásárolt) eljutok a már erre az útra tervezett Luxemburgba is. Ezekről is mindenképp beszámolok majd a blogban.

Ha szívesen megosztanád utazási élményeidet a blogon, vedd fel velem a kapcsolatot facebook-on a http://www.facebook.com/olcsoutazo oldalon keresztül vagy a kapcsolat menüpont alatt található email címen keresztül :)

Címkék: sör utazás brüsszel olcsó ryanair belgium brugge utazó bruges sörtúra charleroi oostende

 
4

Kijev és ami mögötte van..

kisjepulo , 2013.03.18. 22:12

Nos ahogy legutóbbi bejegyzésemben ígértem (ami bár tudom rég volt), túl vagyok kijevi kirándulásomon így, be is számolok róla. (Itt megjegyzem, hogy lesz nemsokára egy belgiumi beszámoló is, mivel Kijev előtti hétvégén ott jártam :) )

Szóval március 15-én pénteken, a 10:30-as kijevi wizzair géppel mentem, ami a valóságban 11:40kor indult a havazás miatt. Így egy órás késéssel és izgalommal érkeztem Kijevbe. A couchsurfing-nek hála volt egész hétvégére vezetőm Yulia személyében akiről csak csupa jót mondhatok, egy nagyon kedves ukrán leányzó, szinte végig velem jött mindenhova és még a lakhelyét is megosztotta velem :)

Első nap, érkezésem után elmentünk hozzá, letenni csekély mennyiségű pakkomat (small bag). Kicsit "kint" lakott, az annyira nem "jó környéknek" számító "bal oldalon". Azért van bal és jobb oldal mivel a Dnyeper (Dnipro) szeli át a várost, így osztva két oldalra azt. Tehát három közlekedési eszközzel jutottunk el hozzá, ebből egyik egy magánbusz féle, amiből elég sok van Kijevben és 2-2,5 UAH egy útra a jegy ami 60-75 Ft között mozog (nem, nem írtam el :)). Aztán metro ami egységesen 2 UAH (60 FT), majd onnan még villamosoztunk egyet 1,5 UAH-ért (45 Ft). A villamoson fapadok voltak, később is mentünk párszor villamossal, mint kiderült nem mind fapados, de ez az első épp az volt. Valamint jegyeket is egy kalauz néni/bácsi árusítja általában, erre sincs sok példa nálunk.

fapados.png

Amint a képen is látjátok érdekes érzés ilyenen ülni. Kicsit időutazáshoz hasonlít. Zötyög, zörög, de azért elvitt addig amíg kellett. A metro amúgy ugyan olyan mint Budapesten (a régi fajta). Szóval miután lepakoltam, ettünk, nyakunkba is vettük kicsit a várost. Bár hideg volt, havazott, na de nekem látnom kellett, így mentünk is szépen. Mászkáltunk sokat a belvárosban, szerencsém, hogy Yulia velem volt, mert se oroszul, se ukránul nem tudok, olvasni pláne nem, angolul meg szinte senki se beszél és kiírva is csak a metron van pár dolog. Persze a három nap alatt sikerült megtanulnom néhány betűt, de azért a teljes abc-t még gyakorolnom kellene. Így hát bolyongtunk egy sort, főtér, folyópart stb.

IMG_7163.JPG

Szépek éjjel a fények a városban. Na de mentünk tovább, betértünk egy helyi gyorsétterembe is. Itt történt, hogy kizsebeltek, pedig sok helyen számítottam volna rá de itt nem, talán épp ezért is történt. Szóval mindenkinek ajánlom aki erre jár, hogy még belső zsebekre is illik ügyelni, még úgy is ha rajtunk van a kabát. Annyi szerencsém volt, hogy valami isteni szikrától vezérelve egy másik zsebembe is tettem némi hrivnyát, így maradt egy kis pénzem a 3 napra, de a bankkártyákat sajnos le kellett tiltatnom. No de mondom ez nem fogja kedvemet szegni, így bátran folytattam kijevi barangolásomat Yulia társaságában. Az árak amúgy elég nyomottak, ha valakit nem zsebelnek ki , akkor lehet vásárolgatni is bátran ami megtetszik. Bár ruháért nem érdemes ide jönni, az nem olcsóbb mint itthon.

Eljött a szombat is, egész napos barangolás volt betervezve, egy része az volt amit megnéztünk péntek este is, másik rész pedig a katedrálisok, emlékművek, terek. Az ismertebb katedrálisok és kápolnák elég közel vannak egymáshoz és meglehetősen szép látványt nyújtanak, érdemes megnézni őket. Sajnos azonban néhány további épület kivételével a többiről nem mondható el, hogy fenséges a látványt nyújtanának.

Névtelen.png

Meglehetősen sok, még a szovjet időkből megmaradt, részben vagy egyáltalán nem felújított épületek vannak. Az utcákat a legtöbb helyen nem takarítják, helyenként 5-10 cm-es jégtakaró volt a járdákon. És tisztának se nevezhető sajnos a legtöbb. Találhatunk a belvárosban Lenin szobrot is, illetve az előző érából megmaradt emlékműveket (+ sarló kalapács és társaik).

IMG_7181.JPG

Délután még betértem egy helyi kis étterembe amíg Yulia fotós kurzuson volt, és kipróbáltam a Borscs-ot. Engem kicsit a babgulyásra emlékeztetett attól függetlenül, hogy céklalevesnek mondják, na mindegy, finom volt szerintem. Amúgy furcsa látványt nyújtanak az emlékhelyek mellett parkoló nyugati luxusautók is, meglehetősen kontrasztos, ahogy talán az egész város az. Szombat este már nagyon hideg volt és a szél is erősen fújt, szóval 8 óra felé úgy döntöttünk, hogy hazatérünk. Vacsi, beszélgetések, ahogy egy szörföléshez illik :). Másnap már nem barangoltunk, késői kelést követően (meg reggelit) elindultunk ki a reptérre, egy csokiboltot közbeiktatva. Yulia azt mondta, hogy Roshen csokit vegyek mert az finom és ukrán. Igaza is volt, szóval ha Ukrajnában csokit vennétek akkor én is bátran ajánlom. Egész jó áraik vannak és sok helyen van csokiboltjuk a városban. Biztos lehet szupermarketekben is kapni de azokban nem is kerestem. Miután ki villamos-metro-busz-oztunk a reptérre, elköszöntünk egymástól és én már csak a gépre vártam, érdekes élményekkel gazdagodva, meg egy tárcával szegényebben :). Amúgy a reptéren (Zhulyany) van ingyenes wifi, szóval lehet hódolni az internetezésnek. Mondjuk 10-15 percenként ha böngészünk akkor feldob egy ablakot, hogy újracsatlakozzon, de meg lehet szokni. Eseménytelen repülés után kényelmesen landoltunk LisztFerihegyen. Oda és vissza is magyar személyzettel utaztam, a repülés ideje 1 óra 25 perc, a pilóták nevét nem jegyeztem meg, de legalább ablak mellett és a szárny előtt ültem :)

Összességében egyáltalán nem bántam meg, hogy ellátogattam Kijevbe, másoknak is nagyon ajánlom, mert közel van és érdekes ország, betekinthetünk egy letűnt korszak megmaradt hírnökébe.

Címkék: utazás ukrajna szovjet március élmény lenin csoki kijev kyiv

 
3

Irány Kijev!

kisjepulo , 2013.01.21. 12:33

Egy a lokoszt blogon megtalálható íráson felbuzdulva gondoltam nekem is el kéne mennem Kijevbe. Már régebb óta tervezem, hogy ukrán vagy orosz földre tegyem be első ízben a lábam, egyben első utazásom is lenne keletre illetve első időeltolódásom Magyarországhoz képest keleti irányban, vagyis esetemben plusz egy óra (eddig csak nyugat felé sikerült mennem ahol ugye hozzánk képest negatív irányba mozdul el az idő).

Szóval vettem nemrég egy jegyet Március 15-17-re Kijevbe. Gondoltam ha már három napos ünnep, és úgy is dolgozó emberré avanzsálódtam, akkor élek a lehetőséggel és az utazásom olyan napra teszem mikor nincs munka :)

Szerencsére igen olcsón megúsztam, mindössze 5700 Ft-ot fizettem az oda-vissza jegyért, persze ennek oka, hogy volt még majdnem 6000 wizz pontom illetve a wizzair xclusive tagság. Mert akinek kártyája van az most automatikusan megkapja a tagságot, de ugyanakkor 1650 Ft a foglalási díj(személyenként/járatonként), nem pedig az eddigi 0 Ft. Amúgy most néztem, hogy még mindig azon az áron van a jegy amin én vettem, szóval ha valaki mostanában foglalna erre az időpontra akkor:

Wizz kedvezmények nélkül kis poggyásszal: 17 980 Ft-ot fizet

Ha valaki más (nem saját) kártyájával foglal akkor a fenti árhoz képest 700 Ft-ot spórol és 17 280 Ft-ot fizet

Azonban ha olyan szerencsés, hogy van wizz kártyája (tehát egyben klubtag is), akkor minössze 11 480 Ft-ot kell fizetnie az oda-vissza jegyért.

Szerintem három napért és Kijevért ez egész jó ár, ha meg vannak esetleg pontjaink akkor még inkább.

Egyelőre hostelben foglaltam egy ágyat magamnak egy 6 ágyas szobában 2 éjszakára 138 UAH-ért ami kb. 3700 Ft-nak felel meg. Persze ettől vannak felfelé árak, de mivel most úgy néz ki eddig, hogy egyedül megyek, nekem jó így. Bár ha addig találnék couchsurfing-en egy host-ot akkor inkább nála aludnék és lemondom a szállást.

Tehát amint látszik elég olcsóra fog kijönni ez a hosszú hétvégém, szerencsére ukrajnában ahogy tájékozódtam más dolgok, legalábbis amire nekem szükségem lesz (belépők/busz és metro jegy/kaja) is hasonlóan olcsók, szóval emiatt sem kell aggódnom.

Látnivalók tekintetében sem lesz panaszom, bár sok útikönyvet nem találni sem Kijevről sem Ukrajnáról de mivel google a barátom, azért 1-2 pdf-et találtam. Persze mindegyiket angolul vagy ukránul. Ami angolul/ukránul tudóknak nem rossz, de ha valaki nem beszéli egyik nyelvet sem akkor sok jóra ne számítson mert magyarul én nem találtam útikönyvet, persze lehet van és csak én voltam a béna :)

Szóval jelenleg itt tartok a készületben, ha esetleg valaki kedvet kapna csatlakozni hozzám (kedves, aranyos, jóképű utazóhoz :P) vagy csak ellátna hasznos tanácsokkal akkor írjon bátran a kapcsolat menüpont alatt található címre vagy a facebook oldalon is üzenhet.

( Beszámolóval az útról március 17. után jelentkezem :) )

Címkék: utazás ukrajna március olcsó kijev wizzair kiev kyiv

 

Kisjepulo